Ma nincs futás, max fejben....egész nap lóg rajtam a vérnyomásmérő.

Vettem magamnak a bátorságot ahhoz, hogy mindenféle futás-, edzés-, vagy akármilyen más  zavaros, de idevonatkozó elmélet tökéletes figyelmen kívül hagyása mellett levéssem, hogy ha most akarnék elkezdeni futni, hogyan csinálnám. Nagyon nem tudom alátámasztani egyetlen mondatomat sem tudományosan.…

Büdös kölyökként fenyegettek ezzel párszor, így visszanézve, persze joggal. Aztán az idők teltek-múltak én meg kurva nagy lettem és talán ennek is köszönhetően nem fenyegettek már egy ideje maflással sem és persze a napokig egy irányba szaladás réme is már baromi rég nem ijesztgetett. Egészen máig.…

Krisztus előtt 490-ben a perzsa flottát Peiszisztratosz türannosz száműzött fia, Hippiasz kalauzolta Marathón partjaihoz. Jól tudta - mivel itt feküdtek családi birtokaik -, hogy ez az egyetlen olyan síkság, ahol a perzsa lovasság fölényét ki tudják használni az athéni nehézfegyverzetű gyalogsággal…

  Egy kutatás szerint nem túl egészséges dolog, hogy állandóan az edzéseidről posztolsz   A londoni Brunel Egyetemen kutatást végeztek arról, hogy miért posztolják az emberek olyan lelkesen edzési eredményeiket és képeiket a Facebookon, Instagramon és az összes többi közösségi oldalon, és hát…

Csak pislogtam, mint hal a szatyorban, amikor ma reggel a melóhelyen testközelből szembesültem azzal, hogy rajtam kívül mások is el szokták olvasni a firkáimat. Oké, sejtettem valahol a dolgot (ez amúgy kamu álszerénység, mert látom a blog statisztikáit). Ma  azonban több kollégával is beszélgettünk…

Nincs gáz egyébként. Talán egy kicsit túltoltam a drámai hangvételt a címben.:-)  Voltam ma kardiológián, mivel a nyomorult üzemorvos azzal verte le mindennemű apellátámat, hogy nyugodjak meg, szoktak a futók is szívrohamot vagy agyvérzést kapni. Rohadjon meg! A dolog  azzal kezdődött, hogy a büdös…

Hétfőn és kedd nagy részében nem voltam itthon. Vakáció van, azért mégiscsak. Az tök mindegy, hogy merre lógtam, futós cucc nem volt nálam és pont úgy jött ki a lépés, hogy soha, sehol, semmiért nem kellett futnom a két nap alatt. Hétfő estére jött ki rajtam az elvonási tünet, nem maradhattam futás…

Épp a földön fekszek, hason a kinyitott laptop előtt. Próbálom visszaszerezni az irányítást az elvesztett végtagjaim felett. Inkább kevesebb sikerrel, ugyanis amikor némi koncentrációt követően felemelem a lábam, az agyam arról tájékoztat, hogy épp egy 4,5 tonna önsúlyú betontömböt akarsz felemelve…