Ha ez itt egy rinyablog lenne, akkor most másfél-két oldalban elkezdeném kurvára sajnálni magamat,és még csak nem is futás témában. Ha röviden és tömören akarnám összefoglalni a dolgokat, akkor a "minden szar" pont telibe verné azt amit gondolok.De ez egy futásról szóló blog és különben is nagyjából tisztán látok már jó néhány, két sorral fentebb leszarozott témában. A lényeg az, hogy maximálisan osztom azt a tézist, hogy a szar helyzetekben hozott váltságdöntésekből derül ki, hogy ki mennyire életrevaló. Én pedig kurvára biztos, hogy talpon maradok. Beindultak a védekező mechanizmusok, elkezdett bennem kattogni az életösztön. Ennek pedig a része az is, hogy a futásban adom le a stresszt. Sehol máshol. Igyekszem úgy intézni a dolgokat, hogy addig, amíg fel nem veszem a csukát és le nem jutok az aszfaltra, addig hadd fortyogjon. Ott majd eleresztem....

Itt van mindjárt a holnapi neverending körözés. Amikor utoljára ilyet szervezett a klub, akkor egy 740 méteres pályát  35ször futottam körbe, ami mondjuk ki, feldolgozhatatlan agyilag. Na most, ugyanez várna rám vasárnap. Hát kizárt. Kerestem egy nagyobb kört ugyanis, ami nyolc kilométer hosszú. Ugyanúgy érinti a 740 méteres pályát de annál tízszer nagyobb. Minimum 4 kört szeretnék rajta letolni. Nem lehetetlen küldetés, nem mellesleg rendesen megtisztít, kitakarít.Várom nagyon. Kipróbálom majd az új frissítési elképzelésemet. A 21 km-ig csak víz. Utána 3 kilométerenként izó 30nál csoki. Majd így tovább fel 40-ig. Meglátjuk működik-e....

Utoljára csütörtökön voltam futni. Ugyanaz a pálya, ugyanaz az érzés, mint minden hétköznap. Jól esett. Az újsütetű utazósebességemmel mentem végig.5:30-as átlag ezresekkel.  Két klubtárssal toltuk. Orsival mentünk ketten igazán, mert Csilla most sokkal gyorsabb volt nálunk. Igazából még iramfutónak sem mondanám, hiszen visszafelé legalább 2-300 méterrel leelőzött. Példát statuált elég rendesen. Én ezzel együtt is tökéletesen elégedett vagyok, hiszen az 5:30 mostanra már az utazó sebességem. Nemrég még 5:38 ezresek jelentették itt a pályacsúcsot....

Több kisebb verseny is lesz mostanában. Mindegyikre nevezek/neveztem. Tököl, Ócsa, Dunaharaszti. Alig várom őket, természetesen mindegyikről beszámolók majd.

A tököli versenyre összeraktunk egy váltót is. Négy fővel megalakult a Futólépés csapata. :-D Jó lesz. 30 km a lefutandó táv. Mindenkire jut 7,5 km. Elvileg pite, de nem szabad alulbecsülni a pályát és a versenyt. Készülök erre is. Ócsán egy 11 km-es verseny lesz jövő hét végén. Elvileg  magamhoz képest igen jó tempót kéne rajta futnom. Az összes rövid futásom ezen a távon ment. Úgy döntöttem, hogy a heti rövideket ennek szentelem majd jövőhéten. Minél gyorsabbakat kell mennem. Lehet most meg sem hirdetem a futásokat...

Végül Dunaharaszti. Félmaratonra neveztem. Életem második hivatalos félmaratonja. Izgatottan várom a dolgot!:-D

Tegnap igen nagy létszámban összejött a klub közös futásra. Sajnos nem tudtam ott lenni, de az ott készült képet kirakom, mert jól néznek ki a futópajtások ennyien.

Ennyi most. Két komolyabb témáról igyekszem posztot összehozni. Dolgozom mind a kettőn, ha kész lesznek küldöm őket....Ma pihi nap van, futás csak fejben, holnap viszont begyújtom a rakétákat...