Úgy döntöttem, hogy egy kicsit pofára vágom a blog dizájnt és a stílust is. Kicsit untam már saját magamat, szóval mielőtt végképp rám szorul a szopóállarc, egy kicsit rúgtam a motoron.

Az van, hogy saját magam mentális baszkurálása eleddig sikerrel járt. Mondjuk igen nagy részben benne van a dologban az, hogy szereztem egy tisztességes futó cipőt. Igen, igen, a fogyasztói társadalom nedvében tocsogok minimum nyakig és néha be is lep ha hullámzik. Na most a Hoka akkora hullámot gerjesztett, hogy a héten kettőt is futottam. (Ennyi ugye jelenleg az ami adható) Viszont mind a kettőt roppant mód élveztem. A tudat, hogy egy arra alkalmas cipőben futok, szárnyakat adott. Vagy valami ilyesmi…

Történt ugyanis hogy az egyik tehetősebb futótársam feldobott egy magas labdát, amit én kisköltségvetésű (értsd:csóringer) futóként el is fogadtam. Jelesül: volna egy Hoká-ja, ami nála méretben és kényelemben kissé mellé ment, csak porosodik a sufniban, használnám-e? Hogy a picsába ne… A tesztfutás kedden ment le. Klassz volt. Annak ellenére is, hogy azok akik már régóta futnak ilyenben, úgy indítottak a téma firtatásakor, hogy, ebben újra meg kell tanulnod futni, meg, hogy az elején szokatlan lehet és adj időt magadnak arra, hogy hozzászokjon a lábad. Lófaszt… Konkrétan az emberünknél átvettem és rögtön le is futottam benne 11, 05 km-et. 1:04:39 alatt átlag 5:50-es ezresekkel. Ez amellett, hogy papíron le kellett volna rohadnia a lábamnak, merthogy először van rajta Hoka, nem is rossz, szerintem.

Jogos a kérdés, hogy érezni-e a különbséget. Nos, a Hoka jelenleg a luxus kategóriába tartozik nálam az induló 30k-s árával. Ennyivel azonban biztosan nem jobb az általam eddig használt max 5k-s kategóriánál.

Tény, hogy jobban csillapít, jobban elvezeti a bokát ért ütést, kényelmesebb, ergonomikusabb (baszdmeg!), de nem 6szor jobban. Ennek ellenére a tudat, hogy valódi futócsukában hasítom a betont, tényleg motivált és motivál még most is. Hosszútávon mondjuk káros lesz a pénztárcámra a dolog, mert úgy vagyok összerakva ilyen téren, mint a nagy átlag. Ha valamihez hozzászokok, ami működik, elég nehezen engedem el. Mondjuk ez még nem most lesz. Papíron ez a csuka cirka 1400 km-et bír.

A keddi után ugyanis következőnek csütörtökön mentünk. A kettő együtt kicsit több, mint 22 km volt. Csütörtökön Lajossal ketten toltuk. Ő sokkal jobb futó, mint én. Kivűlről nézve a csóka olyan, mintha csak gyorsan sétálna. Na most így is alapból 5:20-as ezreket tesz le az asztalra. Ennek örömére csütörtökön kifutottam a belem finoman szólva. Ő kicsit lassított én kurva sokat gyorsítottam. A végeredmény 5:40-es átlag ezresekkel letolt 11,27 km lett 1:03:57 alatt. Nem a valaha volt legjobb futásom, de ahogy kevéssé kulturált embertársaim megjegyeznék: alakul, mint az ágyba szarás…

Szóval itt tartok most. Van egy tisztességes futócsukám, van bőséggel elszántságom és akaratom. Viszont megint cigizek ami nem jó. Le kell állnom vele, mert nem az izomzatom pusztul el, hanem a tüdőm megy szarrá. Iletve tüdőből pusztulok el egye-egy nagyobb hajrá után. Jön majd egy kattanás, hogy na mostantól nem cigizek. Várom….

Ma túlórázok, ezért a szombati programok vasárnapra kerültek, úgyhogy ma tervezek futni. Nem lesz belőle meg a heti 40, mert ahhoz ma 18at kéne bekarcolnom, de ennek ellenére is hosszú idő óta a legjobb hetem ez legalább is futás tekintetében.

Hajrá! Adok neki!!!!